2011. április 22., péntek


A királysiklók és tejkígyók népszerű házikedvence részben színezetük miatt, részben azért mert viszonylag könnyű gondjukat viselni.
A királysiklók faja magába foglalja a királykígyó (Lampropeltis getulus) és a tejkígyó (Lampropeltis triangulum) alfajokat. Mindkét kígyófaj a Lampropeltis családhoz tartozik, amely olyan alfajokat is tartalmaz, mint például a korallkígyó, amit ál-korallkígyóként ismerünk. A csoport osztályozása bonyolulttá vált az utóbbi időben, mert néhány alfaj hovatartozása vitatott és általánosan nem elfogadott. A különböző keresztezett fajok besorolása további nehézségeket okozott.


Tej kígyó

Általános jellemzés

A királysikló arról a tulajdonságáról kapta nevét, hogy képes más kígyókat megenni, csörgőkígyókat például szívesen fogyasztanak, habár valójában nagyon változatos az étrendjük
A tejkígyók onnan kapták nevüket, hogy a hiedelem szerint szeretik a tehéntejet, ami valljuk be, egy elég szokatlan és elképzelhetetlen dolog lenne.
Kifejlett korában a tejkígyó és a királysikló is körülbelül 180 cm hosszú, de az alfajok mérete változó, a vörös királysikló (Lampropeltis triangulum sinaloae) például lényegesen rövidebb, hossza 60 és 90 cm között változik. Az újszülött kígyók általában 20- 30 centiméteresek.
Az egyes alfajok, különösen a getulus alfaj (láncos királysiklók), változatos színkombinációkban jelennek meg, de már lényeges színbeli különbséget mutathatnak az egyszerre kikelt ivadékok is.


Az újszülöttek általában 20-30 centiméteresek

Gondozás és étrend

A királysiklókat és a tejkígyókat egyesével kell tartani, mert gyakori a kannibalizmus. Szaporodási időszakban különösen fontos hogy elkülönítsük őket, mert habár a nőstény nem eszi meg a tojásokat és a kis állatokat, a többi kígyó, főleg ha éhes, megteheti.
Párzási időszakban, amennyiben elegendő ételt kapnak, lehet őket csoportban tartani, de figyeljünk arra, hogy megfelelő méretű helyet biztosítsunk.
Érdemes tájékozódni a különböző alfajokról, mivel széles elterjedésű területeken és más- más adottságú vidékeken fordulnak elő, így eltérő viselkedést mutatnak és különböző hőmérsékleti igényeik vannak. Mindegyik faj igényli a száraz és tiszta terráriumot.
Világításra olyan fénycsövet használjunk, mely a hőszabályozást is ellátja, felmelegítve a terráriumot amennyiben ez indokolt. Szükség van még vizes tálra, amelyben a kígyó megfürödhet. Továbbá tehetünk a terráriumba ágakat is, melyek a kígyó rejtekhelyéül szolgálhatnak. Nem tanácsos köveket tenni, mivel az felsértheti a vékony bőrét.

Királysikló

Étrendjük változatos, kisebb emlősöket, madarakat, gyíkokat, földigilisztákat, tojásokat, és mint már említettük más kígyókat is megesznek. A különböző alfajoknak más-más étkezési szokásaik, igényeik vannak.
Általános szabály, hogy ne vegyük kézbe és ne simogassuk őket feleslegesen, mivel idegessé válnak és megmarhatnak! Ilyen estben fenyegetve érzik magukat, és félelemből marnak, és noha ezek a kígyók nem mérgesek, a marásuk ugyanolyan kellemetlen lehet.

2011. április 21., csütörtök

leveli béka

Zöld levelibéka [bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Zöld levelibéka
Rzekotka drzewna 2.jpg
Státusz
Nem veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 2000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:Kétéltűek (Amphibia)
Rend:Békák (Anura)
Alrend:Neobatrachia
Család:Levelibékafélék (Hylidae)
Alcsalád:Hylinae
Nem:Hyla
Faj:H. arborea
Tudományos név
Hyla arborea
bé ka.
 
(Hylidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

Előfordulása

Ligetes folyóvölgyek, víz közeli bokrosok, erdőszélek, nádasok, ezekkel határos füves területeken él.

Megjelenése

Kis termetű béka, színe: fűzöld, sárgás, barnás, vagy feketésszürke, igen ritkán akár kék is lehet. Bőre felül sima, hasoldala szemcsés. A hím torkán hanghólyag van. Elülső lábai és hátulsó ugrólábai ujjain tapadókorongok vannak.
Zöld levelibéka

Életmódja

Főként éjszaka tevékeny, napközben előszeretettel sütkérezik a leveleken, nádszálakon. Hangos, hosszan tartó: "ke-ke-ke-ke" hangja jellemző, a hímek gyakran kórusban brekegnek. A népi időjárásjóslás szerint ilyenkor esőt jeleznek. Főként repülő rovarokra vadászik.

Szaporodása

A nőstények 150–300 petét tartalmazó petecsomóit napsütötte tószegélyek sekély vizébe, kubikgödrökbe, sóderbányák vizesgödreibe, árkokba rakja le, ahol azok a fenékre süllyednek. Az apró, mindössze 1 cm-es békácskák 3–4 hónappal később hagyják el a vizet.
A petéi
és az ebihala